A megfelelő ragasztóanyag kiválasztása

A szeletelt téglaburkolat kialakításánál a legfontosabb a megfelelő ragasztóanyag használata! Az alapfelület és a fugázó anyagok terén köthetünk némi kompromisszumot, de a ragasztónál NEM!
Ha ebben engedékeny valaki, akkor nem számíthat már rövid távon sem stabil, sem szép felületre. A téglaszeletek sem olcsók, de ha javítgatni esetleg cserélni kell akkor már a kivitelezés és a plussz téglaszeletek beszerzésével is számolni kell a járulékos kiadásokról nem is szólva!


Aki körülnéz az hamar rájön, hogy nem is olyan egyszerű a választás, hiszen annyiféle terméket kínálnak az üzletek. A kiválasztásnál tudnia kell, hogy az anyag megfelelő e a téglaszeletek rögzítésére.

A rossz döntés Sok Fejfájást okozhat!


    • A hibás részt fel kell bontani és előkészíteni

    • A felvált téglaszeleteket pótolni kell újak beszerzésével

    • Újra le kell ragasztani, vagy szakembert hívni a kivitelezéshez

    • Új JÓ MINŐSÉGŰ ragasztó és fugázó anyagot kell vásárolni

    • Újra le kell kezelni a felületet


Akkor térjünk is valóban milyen a jó választás, mit is jelent a jó minőség egy ragasztó esetében?


A gyártók a ragasztóknál az alábbi összetevőket használják fel:

  • Homok

  • Cement

  • Műgyanta adalékok

  • Adalékszerek


Egy ragasztó alkalmazási területét a fenti összetevők aránya határozza meg. Ha a kötőanyag (mondjuk a cement) jó minőségű, és a műgyanta adalékok is megfelelő mennyiségben vannak adalékolva hozzá, akkor az jó tapadóerejű, erős ragasztó lesz.
A speciális tulajdonságokat azonban a költséges összetevők mennyisége fogja meghatározni. Ezek aránya ahogy növekszik egy ragasztóban, úgy növekedhet a tapadási tulajdonsága, de egyben az ÁRA (és általában a minősége) is!
Ezek alapján látható, hogy nem nagyon érdemes spórolni ezen, mivel a megfelelő adalékokkal „tuningolt” anyag egyszeri megvásárlása a kivitelezés össz. költségéhez képest minimális többlet kifizetésével jár csupán, viszont ezért cserébe nyugodtan élvezheti a Profi munka utáni elégedettséget!

A szabvány szerinti jelölések alapján a ragasztókat csoportosítani lehet.


A különleges tulajdonságokat biztosító műgyanta adalékanyag mennyisége magasabb az „S” osztályos ragasztókban, így azt a vásárláskor már tudhatjuk is.
A mai hatályos szabályok szerint a minőséget fel kell tüntetni a csomagoláson! Ezek a jelzések tudatják az elvárható minőséget, különféle csoportokba sorolva, de nézzük mik is ezek…

Kötőanyag szerint:
  • C – cementkötésű ragasztó

  • D – diszperziós ragasztó

  • R – reaktív műgyanta


Teljesítmény (tapadóerő) szerint:
  • 1 – normál terhelhetőségű ragasztó

  • 2 – fokozott terhelhetőségű ragasztó


Egyéb megjelölések a szabványban:
  • T – csökkentett lecsúszású ragasztó

  • E – nyújtott nyitott idejű ragasztó

  • F – gyorskötésű ragasztó


Alakváltozási képesség (flexibilitás) szerint:
  • s1 – alakváltozásra képes ragasztóhabarcsok

  • s2 – nagymértékű alakváltozásra képes ragasztóhabarcsok


Egyéb tulajdonság szerint:
  • Környezetvédelmi besorolás (EC 1...)

  • Munkakörülmény javítás (Low Dust...)

  • Szín változatosság

  • Sok-sok egyéb…


Ma minden jellemzőt KÖTELEZŐ jelölni a csomagoláson, tehát minden szempontból beazonosítható kell, hogy legyen a termék a megvásárlás előtt! Ettől függetlenül kérje ki szakember véleményét, illetve ha teheti válasszon ismert, már "névvel rendelkező márkát", mivel az általában GARANCIA az állandó és megfelelő minőségre!

Ha erős elkötelezettsége van a környezetvédelem iránt,, illetve fontos az egészségének védelme, akkor érdemes olyan ragasztót választania, mely különösen alacsony illékony szerves anyag kibocsátású.
Ezt a ragasztóhabarcsok zsákján található EC 1-es logó jelzi.

A Low Dust technológia a vízzel történő fúzió fázisában drasztikusan lecsökkenti a porképződést. Ez akár 90%-kal kevesebb port bekerülését jelentheti a levegőbe a bekeverés során, mint a hagyományos cementkötésű ragasztók alkalmazása esetében. Ennek főleg akkor lehet létjogosultsága, ha nincs rendelkezésre álló szabad tér a keverék feldolgozására.

FONTOS TUDNI!!!
A teljes tapadó szilárdság kialakulása normál kötésidejű ragasztók esetén 14-15 nap, míg gyors kötésű anyagok esetén 24 óra, azaz 1 nap, ami gyártó függő.

A „nyújtott nyitott idejű” ragasztók alkalmazása a nyári melegben szeles időben vagy tűző napon való munkánál könnyíti meg a burkolást és biztos tapadást nyújt


Reméljük, hogy valamivel tisztább lett a kép és segítettünk a választásban.